Helyszín: Kairó, Egyiptom. Három ember van a ház elott. Egyikük összetöri az üveget az
ajtón, benyúl, és kinyitja az ajtót.
Wesley: Mondtam, ez semmiség.
Clay: Csak elveszem, és már itt sem vagyok.
Wesley: Nyugalom, Clay. Mondtam, nincs itt senki! A tulajdonos meghalt.
Palmer: Maradj itt, és figyelj! Mi elhozzuk az urnát.
(Wesley és Palmer elmennek egy másik szobába, mialatt Clay az ajtóban orködik.) Mi a
baja Claynak?
Wesley: Valószínuleg azt hiszi, hogy egy átok ölte meg azt az öregembert.
Palmer: Azért halt meg, mert megcsípte egy skorpió, Wesley. Egy repülogép WC-jében.
Wesley: Ne hogy azt mondd, hogy hiszel abban a szarban!
Palmer: Úgy gondolod, itt lennék, ha hinnék? (Meglátja az urnát) Ez az?
Wesley: Ez az. (Wesley felkapja az urnát, és elmennek) Nem láttál skorpiókat a
környéken, ugye?
Palmer: Nem, csak a dollár jelét látom. Mehetünk.
(Egy kép az urna oldalán felizzik, majd eltunik. Clay csatlakozik hozzájuk.)
Clay: Egy kocsi jött. Gondoltam jobb, ha szólok.
Wesley: Tunjünk innen. (Két ember érkezik. A három rabló elrejtozik néhány növény
mögött.)
Clay: Soha nem kellett volna hagynom, hogy rábeszélj erre.
Wesley: Fogd be! Most elhúzunk, és találkozunk San Franciscoban! Vidd az urnát a
barátaidhoz!
Palmer: Ne hidd, hogy lerázhatsz minket, mert keresni foglak!
(Wesley elindul a buszmegálló felé, de egy mágikus port lát maga elott a levegoben.
A por egy no felé indul - az urna védelmezoje.)
Wesley: Hú. Mi van?
Orzo: Én vagyok az urna ore.
Wesley: A micsoda? (A no megérinti gyurujét, és Wesley megborzong) Hé mit csinálsz?
(Egy pók megjelenik, o sikít a fájdalomtól, és a padlóra zuhan.)
Orzo: Megfizettél mohóságodért. Ahogy a barátaid is meg fognak...



San Francisco, 3 nappal késobb. Halliwell ház. Piper és Phoebe lejön a lépcson.
Piper. New York Clay? Az a Clay?
Phoebe: Az.
Piper. Azt mondtad, soha nem akarod ot látni.
Phoebe: Régi történet.
Piper: Hat hónap régi?
Phoebe: Öt.
Elérik a lépcso alját, ahol Prue áll.
Phoebe: O éppen stoppolt, amikor hazafelé jöttem. Nem nagy ügy. Utazott, vagy valami.
Prue: Milyen Clay?
Phoebe: Semmilyen.
Piper: A volt barátja, a zenész. Akkor ismerte meg, amikor a szivárvány szobában
dolgozott. Nem emlékszel?
Prue: Nem. Senki nem beszélt róla. A szivárvány szobában ismert meg?
Piper: Igen, hostess volt, mikor elkezdett dolgozni a Chelsapere-nél.
Phoebe: OK, ha lehet, beszéljünk errol késobb, rendben?
Csengetnek.
Phoebe: Egy kicsit késobb. Most csak barátok vagyunk. Ugye nem rúzsoztam össze a
fogaimat? (mosolyog)
Piper. De igen.
Phoebe gyorsan megtörli az ujjával a fogait, és elindul az ajtó felé.
Prue: Ez azt jelenti.
Piper: Ez nem jelent semmit.
Prue: Te tudod...
Phoebe kinyitja az ajtót.
Clay: Phoebe.
Phoebe: Hello.
Clay: Valóban örülök, hogy láthatlak.
Megölelik egymást. Phoebenek látomása van: látja magát Clay-jel az ágyban...A
vízió véget ér, és Phoebe mosolyog. Abbahagyja az ölelkezést.
Clay: Minden rendben:
Phoebe: ööö... izé... ööö...



FOCÍM



Piper és Prue ül a bárban.
Prue: Mirol nem tudok még?
Piper: Prue, ne vedd személyeskedésnek, de néha hajlamos vagy eltúlozni a
dolgokat.
Prue: Ez nem igaz. (Piper ránéz) Jól van, néha igaz. Csak azt nem értem, hogy
Phoebe miért nem beszélt soha errol a pasiról.
Piper: Az emberek nem szeretik azokat a dolgokat, amik rosszul érnek véget.
Prue: Nos, igen, arra rájöttem, hogy rosszul ért véget. Hallottad oket tegnap
éjszaka? Volt zene, volt bor, volt ...
Piper: Beszélgetés. És különben is, honnan tudod, hogy volt bor?
Prue: OK, leskelodtem. Nos, tudod, ha senki nem mond nekem semmit, akkor milyen
kreatív leszek...
Piper. Ne aggódj, jól van. (Shelley besétál, a csapos rájuk néz. A csapos elejti
a tálcát, ami tele van poharakkal, de Piper megállítja az idot, mielott az eléri
a padlót.) Tudja, mit csinál. Figyeld a bejáratot, hogy nem jön-e senki.
(Odarohan, visszateszi a poharakat a tálcára. Elindul az ido. ) Hu, Doug, ez szép
volt!
Doug. Kösz, Piper! Remélem Shally nem látta.
Piper: Emiatt ne aggódj.
Piper visszaül.
Prue: Mi volt ez?
Piper: Mi?
Prue: Ez. Tudod, a pasi meg a poharak. Gyakran csinálod? Megállítod az idot,
és ... Nem tudom.
Piper: Igen. Végül is én döntöm el, hogy mikor induljon az ido. Az a szegény
pasi épp most dobott el magától mindent.
Prue: Nos, akkor talán nem kellene játszanod a tuzzel...
Piper: Ha fenyeget a tuz, akkor nem, de Doug nehéz idokön ment keresztül, és
szerintem helyesen tettem. Shelley, a pincérno épp most szakított vele. Hat év
után...
Prue: Úgy. Szóval Kupidót játszod, ezzel kockáztatva az állásod.
Piper: Igen, azt hiszem, Doug szereti ot. Elszánta magát, gyurut vett, meg minden,
csak éppen túl sokat várt, hogy megkérdezze. Így most egy lelki roncs lett.
Prue: Ettol még nem kellene ... Tudod, megfagyasztani, hogy megvédd.
Piper: Tudom. Még nem kell visszamenned a Bucklands-hez?
Prue: De, már mennem kell dolgozni.
Piper: Vajon mi történt volna Rex-szel és Hannaval, ha nem találnak meg téged
erre a munkára?
Prue: Nos, ha nem mentjük meg az aukciós házat, akkor nem lesz munkám. Rex...
(Doug kijön a konyhából, tányérokat hoz. Megbotlik, és Piper megfagyasztja.) ...
Csodbe jutott.
Piper: Mit is mondtál?
Prue: nem fontos, már megyek is.
Prue elmegy. Piper közelebb lép Doughoz, és megrázza a fejét.




Helyszín: Park. Clay és Phoebe sétál
Clay: Nem is tudom elmondani, mennyire hiányoztál, Phoebe. Látnod kellene
Egyiptomot. Piramisok, óriási Szfinx, teve-taxik... Nagyon különleges volt.
Phoebe: Ültél tevén?
Clay: Hé, nagyon barátságosak voltak, jobb volt, mint bármelyik taxis, akit
ismerek, nekem elhiheted.
Phoebe: Képzelem, milyen gyorsak lehettek.
Phoebe és Clay egymásra néz.
Clay: Jól tetted, hogy elhagytál.
Phoebe: Oooh, micsoda váratlan fordulat!
Clay: Nem én vagyok a legfontosabb. Te vagy a legjobb dolog, ami valaha velem
történt, tudom.
Phoebe: Clay...
Clay: Igen? Túl sok ez így egyszerre, mi?
Phoebe: Igen. (nevet) Nézd, remélem jó útra tértél, de... Miért vagy itt? Velem?
Clay: Miért, pasik már meg sem látogathatnak?
Phoebe: Igen, csak... Nekem te nem csak egy pasi vagy. (játékosan megüti a
pénztárcájával.) Te Clay vagy, és Clay-hez rengeteg dolog tartozik.
Clay: Soha nem tudtam eltitkolni eloled semmit.
Phoebe: Így van. Ez volt a mi nagy problémánk, emlékszel?
Clay: Vettem egy urnát az egyik külföldi piacon. Gondoltam értékes lehet.
Phoebe. Segítséget akarsz kérni Prue-tól, hogy becsülje meg az értékét?
Clay: Loptam.
Phoebe: Tessék? Én meg már azt reméltem, hogy minden a régi lesz...
Clay: nem, Phoebe. Túl sokat hiszel, túl kíváncsi vagy. OK, Semmi titok. Bajban
vagyok, túlságosan mélyen vagyok, innen már nincs menekvés. El akartam adni az
urnát, pénzt csinálni belole, hogy kifizethessem az adósságaim, és új életet
kezdjek. Hé, higgy nekem! Kérlek, Phoebe.




Helyszín: Bucklands. Prue irodája. Clarie az aktákat nézegeti, amikor belép Prue.
Prue: Hello.
Claire: Oh, Hello. Ön valószínuleg Prue.
Prue: és ön pedig...
Clarie: Clarie, Clarie Pryce. A bank engem bízott meg, hogy felbecsüljem a cég
értékét. megnéztem a leltárt. Az akták az én irodámban üresek voltak.
Prue: Igen, nos, Rex és Hannah nem igazán értett ehhez.
Clarie: Akkor értem, miért olyan szörnyu a Bucklands helyzete. Oszinte leszek
önhöz, Prue, nem hiszem, hogy bármilyen muvészettel meg tudja menteni a céget a
csodtol. Ha nem kapunk holnapig 1,2 milliót, akkor a helyet be kell zárnunk.
Prue: Elnézést, holnapot mondott?
Claire: Talán nem volt értheto?
Prue: minden tiszteletem az öné, de ez nem éppen jó ajánlat. Talán megnézhetné,
hogy javulunk-e, olvassa el a katalógust, kérdezze meg az ügyfeleket...
Claire: Talán ha megnézem oket, akkor önnek sok munkája lesz?
Claire megindul az ajtó felé, Phoebe és Clay megjelenik a sarkon.
Phoebe: Elnézést. (Claire elmegy. Phoebe és Clay bejön. Clay hozza az urnát.) Ki
volt ez?
Prue: Az új fonök.
Clay: Hello, Prue!
Prue: Hello, Clay! Miért jöttetek?
Phoebe: öö... szívességet kérnék. Clay azt reméli (az urnára mutat), hogy talán te
el tudod adni ezt. (Leteszi az urnát az asztalra.)
Clay: Igen, egy külföldi piacon találtam.
Prue: Találtad? Ez azt jelenti, hogy megvásároltad?
Phoebe: Mi mást jelentene?
Prue: Nos, ez valóban gyönyöru. Arany intarzia, huszonnégy karátos. Ha jól látom,
egyiptomi.
Clay: Pontosan. Egy utazásomkor vettem.
Prue: Ez a maratás nagyon érdekes, eléggé szokatlan.
Clay: Gondolod, hogy értékes?
Prue: Nos, ha tudnám az urna eredetét, az elozo tulajdonosát...
Phoebe: Nem tudnál egy-két lépést kihagyni?
Prue: Phoebe, nem kockáztathatom az aukciós ház hírnevét valami ellenorzetlen
tárggyal.
Phoebe. Légyszi, légyszi, légyszi! Cserébe én... mit is csinálok? Én fozök neked
vacsorát!
Prue: Ne fenyegess! Rendben, meglátom, mit tehetek.
Clay: Köszönöm, nagyon köszönöm!
Phoebe: O a legjobb, vagy nem? (megöleli) Köszi, köszi! Imádlak.
Phoebe és Clay megfogják egymás kezét, és elmennek.




Phoebe és Clay kilép a Bucklandsbol.
Clay. Köszönöm, Phoebe.
Phoebe: Semmiség. Ha Prue elvenne tolem, az túl nagy ár lenne azért a vacakért.
Nagyon jól végzi a munkáját.
Clay. Jó volna, ha legalább egy kicsit kedvelne.
Phoebe: Kedvel téged, csak minden áron meg akar védeni engem, ez minden.
Clay: Emlékszem, amikor ez még az én feladatom volt...
Phoebe: Igen, és akkor elhagytalak.
Palmer mögéjük lép.
Palmer: Hé, Clay!
Phoebe és Clay megfordul.
Clay: Palmer. Mit csinálsz te itt?
Palmer: Csak véletlenül futottunk össze. Nem akarsz bemutatni minket?
Clay: Oh, igen, bocs. Phoebe, o Palmer, Kairóban ismertem meg.
Phoebe: Hello! Kicsi a világ, ugye?
Palmer: Igen, igen. Mi lett az urnával?
Phoebe: Hé, te is tudsz az urnáról?
Clay: Nos, igen, azon a piacon találkoztunk, ahol azt is vettem.
Palmer: Igen, pontosan, a piacon. Gondoltam, hogy el fogod adni.
Clay. Nos, igen, Phoebe novére egy aukciós házban dolgozik. O majd talál vevoket.
Palmer: Az jó, az jó. Minél hamarabb, annál jobb.
Phoebe: Hé, jól vagy?
Palmer: Igen, jól, jól, kösz. Én csak ööö... fáradt vagyok, tudod, idoeltolódás,
meg minden. Huh. Az Ashquaffban vagy, ahogy tanácsoltam?
Clay: Igen.
Palmer. Szintén. Talán késobb találkozunk még.
Clay: Mhmmhm.
Palmer (Phoebenek:) Örülök, hogy találkoztunk.
Phoebe: ööö... Igen, én is. (Palmer elmegy) Hátborzongató pasi.
Clay: Az. Nem vagy éhes?
Beszélgetnek tovább.



REKLÁM (amerikai változat)



Helyszín: Repülotér. Palmer egy vámossal beszélget. Egy nagy fadoboz van ott.
Vámos: segíthetek?
Palmer: Wesley egy barátja voltam. A családja már keresett engem, hogy biztonságban
hazavigyem.
Vámos: Bocsánat, hogy halt meg?
Palmer: Nem tudom pontosan. Pókcsípés, azt hiszem.
A vámos ellenorzi a papírokat.
Vámos: Reggel az elso repülovel érkezik.
A vámos elmegy, Palmer megérinti a dobozt.
Palmer: Bocs, Wes.
Palmer elmegy, az urna ore megjelenik.



Helyszín: Bucklands, Prue irodája. O telefonál.
Prue: Felesleges aggodalom, igaz, Piper? Phoebe, meg az expasija ma bejött a városba,
és megkértek, hogy adjak el valamit. Micsoda véletlen egybeesés!
Piper (a bárban): Nem értem, mi van veled. Túl sokat aggódsz Phoebe miatt.
Prue: Nem, ez nem igaz, csak nem akarom, hogy baja essen, ennyi az egész. Nézd, nagyon
rossz eloérzetem van Clayyal kapcsolatban, nem tudom megmagyarázni, miért.
Piper: Én meg tudom. Szerinted Clay nem elég jó neki. Jeremyrol is mindig azt gondoltad,
hogy nem elég jó hozzám. Na jó, akkor igazad volt, de ez most más.
Prue: Nem, a te eseted nem az én ügyem volt, nélkülem is jól döntöttél. Te játszod a
kerítot, mint mindig. Mi van Douggal?
Piper. Sajnos még mindig ugyanaz. Kivéve, hogy kezdek belefáradni a fagyasztásba.
Prue: Szerintem jobb lenne más módszert keresni, mielott még leégsz.
Piper: Tudom. (Doug bejön.) Hooopá, mennem kell!
Shelley közeledik, Doug leveri a vázát és elejti a tálcát, amin az evoeszközök vannak.
Piper megpróbálja lefagyasztani.
Piper: Bocs, Doug, túl sokat pattogsz.




Helyszín: Halliwell ház nappali. Phoebe és Clay kínai kaját eszik.
Clay: Meglepodtem, hogy visszaléptél. Emlékszem néhány kései éjszakára, néhány sörözésre,
néhány kevésbé kellemes beszélgetésre a novéreiddel. És most újra itt éltek, együtt.
Rákényszerültél, vagy te döntöttél így?
Phoebe: Egy kicsit mindketto. Egyébként is, minden gyermekkori emlékem ehhez a házhoz
kötodik.
Clay: Szereted ezt a helyet?
Phoebe: Nos, hogy is mondjam, öööö... San Francisconak több furcsa része is van. Kérsz
rizst?
Clay: Nem, kösz. Tudod, Phoebe, még nem is mondtad, mit csinálsz mostanában?
Phoebe: Megvédem az ártatlanokat a gonosztól.
Clay: Hé, ez komoly kérdés volt! Úgy értem, New Yorkban ritkán volt szabadidod. Három
munka is be volt jegyezve a naptáradba.
Phoebe: Azok a dolgok megváltoztak. Én is megváltoztam.
Clay: Én is megpróbáltam megváltozni. Egy dolog azonban nem változott: amit irántad érzek.
Megcsókolják egymást.
Clay: Bocsánat, nem kellett volna...
Phoebe: Nem, nem... Hosszú ido telt el azóta, és... ez nem a megfelelo ido...
Clay: Értem. De ha majd egyszer jóváteszem a buneimet, akkor visszajöhetek?
Phoebe nevet.
Phoebe: Ne most menj el!
Prue bejön.
Prue: Oh, bocs a zavarásért.
Phoebe: OK, Nem történt semmi...
Clay: Azt hiszem, késobb kellene visszajönnöm.
Feláll, és elviszi a kínai kajás dobozokat a szemeteshez.
Phoebe: Clay, állj meg, azt még megeszem, azt még megeszem!
Clay: (Prue-hoz):Hogy haladsz az urnával?
Prue: Haladok.
Phoebe: Az mit jelent pontosan?
Prue: Betettem egy árverésre.
Clay: Wow, ez nagyszeru! Ezer köszönet!
Prue: Igen, nos, még átmegy egy háttérvizsgálaton, aztán megállapítom a kikiáltási árat.
Clay: Ok, ez nagyszeru.
Prue: Hosszú procedúra lenne eladni, de majd sietek.
Clay: Nos, tudom, ha valaki képes rá, akkor az te vagy. (megcsókolja Phoebet) Holnap hívlak.
Akkor majd megmutathatod nekem a várost. Hadd lássam, miért hagyott el az én szívem. (Prue
grimaszol, Phoebe és Clay ismét megcsókolják egymást, és elindulnak az ajtó felé.)
Clay:(Prue-nak): Hé, valóban értékelem, amit teszel. Nagyon köszönöm!
Prue: Pheebs-ért bármit.
Clay: (Phoebenek): Késobb találkozunk!
Phoebe: OK. (Clay elmegy. Prue Phoebe-re néz.) Mi van?
Prue: Talán nem aggódhatok a húgomért?
Phoebe. nem kell túlzásba vinni.
Robbanás hallatszik a padlásról.




A padláson Piper megpróbált egy varázslatot, füst terjeng.
Prue: Jól vagy?
Piper: Semmit nem látok.
Phoebe: Üdvözlünk Londonban.
Prue: Mit csináltál?
Phoebe: És hol csináltad?
Piper: Egy szerelmi kötést akartam létrehozni Doug és Shally között, de elnéztem a receptet.
Phoebe: Gyere elore, Piper!
Piper: Ennek semmi köze a személyes haszonhoz, ráadásul Prue is azt tanácsolta, hogy
próbálkozzam máshogy.
Prue: Én nem.
Piper: De igen! Meg kellett állítanom Dougot, mert mindent elejtett, eleinte lefagyasztottam,
de belefáradtam.
Prue: Lehet, hogy Doug és Shally nem is voltak együtt. Csak néhányan mondták ezt.
Phoebe: Oh, ez... Ez valóban megnyugtató volt, Prue.
Piper: Nos, ezt soha nem tudjuk meg, hacsak meg nem kérdezzük Dougot. De én csak jót akartam.
Phoebe: Olyan vagy, mint a gyáva oroszlán az Ózból.




Helyszín: Bucklands, árverés.
Árverésvezeto: Hölgyeim és uraim! Ez a kituno faragású bronz tányér 120 éves. Kikiáltási ára
2500 dollár. 2600-at hallottam?
Prue Markhoz lép.
Prue: mark, tedd be következonek az Escott Fitzgerald tollat, a vevonk, Mrs. Gorinson már
nagyon türelmetlen.
Mark elmegy. Claire Prue-hoz lép. Nagy papír van nála.
Claire: Azt hiszem, ezt látnia kell!
Prue: Mi ez?
Claire: A kért felbecsülés az urnáról. A jó hír, hogy egy vagyonba kerül, a rossz, hogy...
Prue: Lopott.
Claire: Ez nyilvánvaló. Nem csoda, hogy csodbe megy az aukciós ház. Lopott holmikat eladni!
Prue: Nem, ez nagyon ritka eset...
Claire: Minden bizonnyal.
Claire kimegy.
Árverésvezeto: Igen, 16? 16000?
Prue: Oh, ne!
Prue használja az erejét, és a sorszámot átlöki az urnától egy másik tárgyhoz.
Árverésvezeto: 15000 eloször, másodszor, eladva 15000-ért!
Prue felveszi az urnát, és elmegy.
Árverésvezeto: A következo tétel az ötvenegyes.
Felmutatnak egy festményt.
Árverésvezeto: Ez a gyönyöru 24 karátos intarzia Egyiptomból...(Rápillant a festményre) Oh,
nyilván valami félreértés történt.




Prue irodája. Prue belép, itt találja Palmert.
Prue: Maga meg kicsoda?
Palmer: minden bizonnyal ön Prue, Phoebe novére.
Prue: A kérdés ugyanaz: ki maga?
Palmer: én? Clay egyik barátja vagyok. Miért nem adta el az urnát? Állítólag el akarta adni.
Prue: Azt hiszem, jobb, ha elmegy.
Palmer: Hát nem érted? El kell adnod, mielott az átok...
Prue: átok? Milyen átok?
Palmer: Az urna. Soha nem tudom már lerázni...
Palmer az urnához lép, Prue az erot használja, hogy távol tartsa. Nem tud mozdulni.
Prue: Oh, istenem, ez az átok!
Palmer: Ne!
Prue: Mi fog történni?
Palmer: Már megtörtént. Túl késo.




Phoebe és Piper sétál a járdán.
Phoebe: Szerinted adni kell az embereknek még egy esélyt?
Piper: Teljesen! Valószínuleg ezért akartam segíteni Dougnak.
Phoebe: Clay azt mondta, hogy megváltozott, és én szeretnék hinni neki, de...
Piper: De félsz, hogy megint összetöri a szíved, ami teljesen értheto.
Phoebe: Tartsam a távolságot? Lehet, hogy én vagyok a hibás?
Piper: Nos, te tudod. Az eloérzeteid biztosan megmutatják a jövot.
Phoebe: Igaz, de az is lehet, hogy a múltat látom. Amikor New Yorkba mentem, dühös voltam,
na jó, féltem. Amikor találkoztam Clay-jel o segített nekem, és olyanná varázsolta az
életem, amilyenné senki más nem tudná. (Piper ránéz). Bocs, tudod, hogy értettem.
Piper: OK, ez nagyszeru, de akkor miért hagytad el?
Phoebe: Soha nem gondolt a jövore. Túl sok volt. Rossz társaságba keveredett, és végül nem
tudtam elviselni, és elhagytam.
Piper: És most visszatért, és azt hiszi, hogy minden úgy van, mint régen.
Phoebe: Igen. Most mit csináljak? Lépjek túl az egészen?
Piper: Ne, csak...
Phoebe: Nem lehetünk örökké együtt. Mi lesz velünk, hatvan évesen, amikor csak ruháink meg
egy macskánk lesz?
Piper: Ezt most hagyd abba!
Besétálnak a bárban. Doug koktélt kever, egy no pedig áll a közelben...
Phoebe: Tudom, mit akarsz, de ne csinálj belole Tom Cruise-t.
Piper: Talán nem kellett volna az a receptet elszúrni...
Phoebe: Az biztos.
Piper Doughoz lép.
Piper. Doug, mi folyik itt?
Doug: Semmi, de amit most érzek, az nagyszeru.
Shelly a pulthoz lép, Doug a pult végére lök egy pohár italt.
No: Kösz, Doug.
Shelly elmegy.
Piper: Oh, Doug, mi van Shellyvel?
Doug: Ki érdekel Shelly? Csütörtökön, pénteken és szombaton vártam rá. (Phoebenek:) Nem
örülök, hogy látlak.
Piper: Azt hiszem, túllottél a célon.
Doug elmegy.
Phoebe: A varázslatod sikerült. Dougot átváltoztattad egy...
Piper: Szörnnyé.
Phoebe: Aha. Mennem kell, azt mondtam Claynek, hogy találkozunk a házban. Viszlát!
Phoebe elmegy.




Helyszín: Hotel, Palmer mászkál a szobájában. Pakolni kezd, amikor az urna ore megjelenik.
Or: Elmész?
Palmer: Hogy jöttél be ide?
Or: A barátoddal jöttem. Felhasználtam a félelmedet, hogy megtaláljalak. Hol az urna?
Palmer: A Bucklands aukciós házban. Én megpróbáltam visszaszerezni, megpróbáltam, esküszöm.
Hadd hozzam helyre a hibáimat, kérem!
Az or egy skorpiót enged a férfira.
Palmer: Ne! ne ne!
A skorpió megcsípi Palmert.
Or: Megfizettél a mohóságodért.




Helyszín: Halliwell-ház. Phoebe szobája. Clay ül Phoebe ágya szélén, Phoebe
öltözködik.
Phoebe: Szóval a többiek 10-re jönnek, de ha mi 9-re, akkor nem bukunk le. Érdekel?
Clay: Bármi érdekel, amiben benne vagy.
Phoebe ránéz és mosolyog. Megfog két ruhát.
Phoebe: Oké.
Clay választ egyet, de Phoebe elejti, és leesik a földre. Nevetnek.
Clay: Deja...
Phoebe: ...Vu
Clay: Ezt eltévesztettem. Nap mint nap.
Phoebe: Igen, én is. OK, most én jövök.
Clay: Rendben. Kimenjek?
Phoebe: Igen, ez érdekes kérdés, de ööö... azt... Azt hiszem igen, ez lesz a
legjobb.
Clay: Phoebe, együtt éltünk, én nem szeretném... Én nem...
Phoebe: Igen, én tudom, de... De a dolgok megváltoztak.
Clay: Gyere ide, gyere, ülj le!
Phoebe leül az ágyra.
Phoebe: nagyon különbözok vagyunk.
Clay: Újrakezdjük?
Clay megcsókolja Phoebe nyakát.
Phoebe: ööö... nos, te ... ööö... hagyd... Hagyd abba!
Clay abbahagyja.
Phoebe: Oké, folytasd!
Clay megint megcsókolja Phoebe nyakát.
Phoebe: Mit csinálok? Ez így nem korrekt, mert én szerete...
Clay megcsókolja Phoebe száját, és lefekszenek az ágyba.




Nappali. Piper az Árnyak Könyvét lapozgatja, és jegyzetel. Prue bejön
az elso ajtón.
Piper: Jaj, Prue, a frászt hozod rám.
Prue: Hol van Phoebe?
Piper: Fönt.
Prue fölmegy.
Piper: De jobb lenne, ha kopognál!




Emelet. Prue benyit Phoebe szobájába.
Prue: Phoebe, beszélnünk ke...
Meglátja Phoebet és Clayt az ágyban
Phoebe: Az biztos.
Prue meglepetten távozik.




REKLÁM (amerikai változatban)




Halliwell-ház, elocsarnok. Phoebe és Clay az ajtóban áll. Prue mellettük.
Phoebe: Tudod, el kellene menned.
Clay: Igen, azt hiszem...
Piper Prue mellett áll. Phoebe megcsókolja Clayt.
Phoebe: Majd hívlak.
Clay elmegy. Phoebe becsukja az ajtót, és Prue-hoz fordul.
Phoebe: Remélem tetszett a show.
Prue: Phoebe, bocs, nem gondolkoztam...
Phoebe: miért rontottál be a szobámba? Éppen azért jöttem el New Yorkból,
hogy legyen egy kis magánéletem, ott egy pici szigeten nyolcmillió
ember élt.
Prue: És te pont egy tolvajjal jöttél össze.
Phoebe: Bocs, mit mondtál?
Prue: Az új fonököm elmondta nekem, és hálás lehetsz, hogy nem hagytam
eladni az urnát.
Egy papírt ad Phoebenek.
Phoebe: Ez nem igaz.
Piper: Szerintem igaz, Pheebs.
Prue: Az évszakok változnak, az emberek nem.
Phoebe: Én megváltoztam. Emlékeztek, mit gondoltatok rólam, mielott
visszajöttem?
Prue: Ez más.
Phoebe: Nem érzem a különbséget.
Prue: A húgom vagy.
Phoebe: OK, neki is vannak hibái.
Prue: Rosszabb. Ha az értesüléseim helyesek, az urna meg van átkozva.
Akik segítettek neki ellopni, már halottak. Az or, aki az urnát védi
a mohóságukból táplálkozik.
Phoebe. OK, ha ez igaz is, Clay soha nem tudott errol. Különben nem
hozta volna ide.
Piper: Biztos vagy benne, Pheebs? Nem te lennél az elso Halliwell,
aki lebecsül egy pasit.
Phoebe: Nem, ez nem igaz, én tudom... Ismerem Clayt.
Prue: Sajnos én is ismerem Clayt. Oké, figyelj. Veszélyeztette a
munkámat, átvert. Ahogy átvert téged is.
Phoebe: Én tudom, hogy nem! Nézd, soha nem mondtam, hogy hibátlan,
igenis csinál olyan dolgokat, amik veszélybe sodorják az életét. De
az enyémet soha nem veszélyeztetné.
Phoebe elmegy.





Hotel, Palmer szobája. A rendorség vizsgálódik. A halottkém szemügyre
veszi az áldozat nyakát.
Halottkém: Nem tudok jobbat, azt kell mondanom, hogy skorpiószúrás
okozta a halálát.
Andy: Skorpió San Franciscoban?
Halottkém: Tudom, hihetetlen, de ez a helyzet.
Andy: Van esély arra, hogy amikor meghalt, más is volt itt?
Halottkém: Nem, ez nem valószínu.
Andy: Szerintem ez a hely tele lehet bogarakkal, de skorpiót nem
találnánk. Van még valami?
Halottkém: Ezt a névjegykártyát találtuk a zsebében. Bucklands Aukciós
Ház...
Andy: A..a..a! Hadd találjam ki! Prue Halliwell.
Halottkém: Igen, honnan tudtad?
Andy: Meg vagyok átkozva. Hadd gondoljam végig, te pedig írd meg a
jelentést a csípésrol!
Andy elmegy, és Clayba ütközik.
Andy: Elnézést.
Andy tovább megy, Clay meglátja Palmer szobájában, ahogy a férfit
beteszik egy hullazsákba.
Clay. Palmer?




Bucklands, Prue irodája. Prue és Claire bejön.
Claire: 49-es 2600 dollár, ötvenes 15000 dollár, 51-es kizárva.
(az urnára néz) Nem kellene a megfelelo hatóságnak átadni?
Prue: Felvettem a kapcsolatot a vámosokkal. Hamar végzünk majd. Nézd,
én ismét biztosítom, hogy ezelott még nem fordult elo...
Claire: Csak intézze el. Mennyi pénzünk van?
Prue: 1,28 millió dollár.
Claire. Az aukciós ház megmenekült. Gratulálok. (kezet fognak) Szép munka.
Prue: Kösz.
Claire elmegy, Andy bejön.
Prue: Andy, Hello! Megint le akarsz tartóztatni?
Andy: Majd késobb. (meglátja a skorpió képét az urnán) Egy skorpió? Vajon miért
nem lepodtem meg?
Prue: Attól félek, nem értem...
Andy: Egy fiatalember meghalt skorpiócsípésben. A neve Palmer Kellog. Ismered?
Prue: Nem hiszem.
Andy: Nos, o nyilvánvalóan ismert téged. Egy névjegykártyát találtunk nála.
Prue: Éppen egy árverésen vagyunk túl, rengeteg embernek adtam névjegykártyát.
Andy: Oké, késobb hozok neked egy fotót, hátha arról eszedbe jut valami.
Prue: Nagyszeru.
Andy: Prue, figyelj, csak azért, mert nem randizunk, én még aggódom érted.
Ezért ha bajban vagy, vagy szükséged van valamire, csak hívj! Bármikor hívhatsz!
Prue: Tudom. Kösz.





Hotel, Clay szobája. Clay csomagol. Kopognak.
Phoebe: Itt vagy?
Clay. Phoebe?
Kinyitja az ajtót.
Phoebe: Loptad az urnát, ugye?
Clay: Miért nem jössz be?
Phoebe: nem megyek be, amíg nem válaszoltál a kérdésemre!
Clay: Rendben. Igen.
Phoebe bejön.
Phoebe: Nem is akartál elköszönni, mielott elmész?
Clay: Palmer halott, Phoebe.
Phoebe: Tessék?
Clay: Egy skorpió megcsípte. Meséltem neked Wesleyrol, o szintén halott.
Pókcsípés. Nem tudom, nem tudom miért, csak azt tudom, hogy el kell tunnöm.
Phoebe: Olyan hazug vagy!
Clay: Phoebe, nem hazudok!
Phoebe: Te tudtad, hogy az urna el van átkozva, mégis elloptad. Te ismerted
a legendát!
Clay: Mirol beszélsz? Milyen legendát?
Phoebe: Azt akarod mondani, hogy nem tudtál az átokról? Hogy aki ellopja
az urnát, az meghal?
Clay: Palmer és Wesley. Esküszöm, én semmit nem tudtam errol.
Phoebe. Na persze.
Clay: Gyerünk, Phoebe, hinned kell nekem!
Phoebe: Nem. Te egy hazudozó vagy. Soha nem fogsz megváltozni. Mindig könnyen
megúszod a dolgokat.
Elmegy.




Bár. Piper ül a pultnál. Doug egy poharat tesz elé, és amikor meglátja Shelly-t
elejt egy üvegpoharat.
Doug: Bocs. Hozom a seprut.
Piper: Jó ötlet.
Phoebe leül Piper mellé.
Phoebe: Látom, helyrehoztad a varázslatot.
Piper: Igen, és kétszer is meggondolom, hogy holnap hogy segítek neki.
Phoebe: Talán Pruenak igaza volt. Talán soha nem is illettek egymáshoz. Úgy
látszik, ez a nap témája.
Piper: Clay?
Phoebe: Teljesen kihasznált engem. Csak kihasznált, hogy Pruehoz juttassa az
urnát.
Piper: Sajnálom.
Phoebe: kösz, hogy nem jössz elo az Én megmondtam szöveggel. Miért nem vettem
észre? Mi van velem? Ekkora balek lennék?
Piper: A jót keresed az emberekben, és ez nem rossz. Mindamellett a rosszfiúk
a legérdekesebbek. Elobb-utóbb úgyis megtudtad volna.
Phoebe. Ez igaz.
Piper: Nézd csak meg Dougot. Nagyszeru pasi. Látszólag unalmas, könnyen belelátsz
a lelkébe, de talán hosszú távon jobb az o típusa.
Phoebe: Talán hosszútávon. De én még a kalandot keresem.
Piper: Akkor kockáztatnod kell, és ha hibázol, akkor meg kell fizetned az árát.
Csörömpölést hallanak.
Doug: Én voltam!
Piper: Talán ez volt az ára.
Phoebe: nem tudom, mi legyen. Kösz, hogy meghallgattál.




Halliwell-ház, Csengetnek. Phoebe nyit ajtót.
Clay: Bejöhetek?
Phoebe: nem.
Clay: Tudom, nem lett volna szabad eladni azt az urnát, de esküszöm, nem tudtam
az átokról.
Phoebe: Na igen, de attól még tolvaj vagy.
Clay: Jó, az vagyok, de szeretném jóvátenni. Feladom magam a rendorségen. Becsületes
leszek. Ez az egyetlen lehetoség hogy visszaszerezzelek.
Phoebe: És honnan tudjam, hogy ez nem csak egy újabb hazugság?
Clay: Sehonnan. De ezt fogom tenni. És magammal akarom vinni az urnát a rendorségre.
Prue nem adná nekem, ezért szükségem van a segítségedre. Ez az utolsó szívesség,
amit kérek, ígérem.
Phoebe: nem hiszem.
Clay: Kérlek.
Megfogja Phoebe kezét, akinek látomása lesz: egy kígyó megmarja Clayt.
Phoebe: Az átok.
Clay: Tessék?
Phoebe: Siessünk!




Bucklands. Prue irodája. Megérkezik Phoebe és Clay.
Prue: Phoebe. Mit keres ez itt?
Phoebe: Meg kell mentenünk, amíg nem késo. Láttam a jövot, és nem túl biztató.
El kell vinnünk az urnát a rendorségre.
Prue: Miért érzem úgy, hogy ebbol baj lesz?
Phoebe: Tudod, az a kis legenda, amirol beszéltünk... (az orzo megjelenik) ...
Azt hiszem, igaz.
Clay: Mi a pokol az?
Phoebe: Clay!
Prue: Vidd innen!
Phoebe: Fuss!
Kilöki Clayt az ajtón, Prue megpróbálja használni az erot az or ellen, de nem
muködik.
Or: Nem akarlak bántani. A tolvajért jöttem.
Prue: ki vagy te?
Or: Az urna ore vagyok. Nem tudsz elpusztítani.
Prue ismét használja az erejét, és az or némileg megtorpan.
Prue: Oh, Phoebe, futás!
Kirohannak.
Or: Most már többen vannak, akik meg fognak halni.
Eltunik.





Halliwell-ház. Prue, Phoebe és Clay berohan az ajtón.
Clay: nem értem.
Phoebe: Az lesz a legjobb, ha itt maradsz.
Piper belép az elocsarnokba.
Piper: Mi folyik itt?
Prue: Elmesélem a padláson.
Prue és Piper felmegy a lépcson.
Clay. Hé, mit csináltok?
Phoebe: Én itt maradok. (Clayhoz:) Huh, Piper jól ismeri a legendát, Prue
pedig nagyon okos, így...
Clay: igen, de ez a dolog, ez az or, nem ...
Phoebe: Ember? Igen, de létezo, és kiderítjük, hogyan állítsuk meg, mielott
elkap téged.
Clay: nem tudom, mit gondolsz, Phoebe. Nem akarom, hogy megsérülj miattam.
Phoebe: Tudod, lehet, hogy hiszek neked.
Mosolyog és felrohan a lépcson.




A padláson Prue és Piper az árnyak Könyvét lapozgatja, mikor megérkezik Phoebe.
Phoebe: Találtatok valamit?
Piper: Semmit egyiptomi urnákról vagy görög démonokról.
Prue: Remélem nem követett minket, mert az eronk hasztalan ellene.
Piper: Az hogy lehetséges? Úgy értem, ilyen még soha nem történt velünk ezelott.
Prue: Talán nem kell megvédenünk ot.
Phoebe: Tessék?
Prue: Minden, amit mondtam, indokolt volt. Piper sokat fáradozott, hogy Dougot
és Shellyt összehozza. Talán vannak olyan emberek, akiket nem nekünk kell megmentenünk.
Phoebe: nem, nekünk meg kell mentenünk Clayt!
Piper: Talán ez más... Nincs szó az urnáról, de a hét halálos bunrol igen. A
mohóság az egyik.
Prue: Várjunk csak! Az urna ore a mohóságból táplálkozik, talán ha Clay tesz valami
önzetlen dolgot, akkor kiegyenlíti a számlát.
Piper: Nehéz lesz! (Prue és Phoebe ránéz) Bocs.
Lejönnek a lépcson.
Phoebe: Clay! Hol vagy, Clay?
Piper: Azt hiszem elment.
Phoebe: Ezt nem hiszem el!
Piper: Bocs, Pheebs.
Phoebe: Nem. Úgy értem, tényleg nem hiszem el. Biztosan nem ment volna el.
Prue: Van jobb magyarázatod?
Phoebe: Aggódott miattam, aggódott miattunk. Mondtam, hogy... Várjunk csak, a
látomásom! Azt hiszem elment, hogy megvédjen minket.




Bucklands. Az or megjelenik. Clay belép.
Or: Tudtam, hogy visszajössz. A mohóságod vezérel.
Clay: Nem az urnáért jöttem.
Or: Meg kell bunhodnöd.
Clay: Tudom. De ha velem végeztél, eltunsz, ugye? Másnak nem akarsz ártani.
Or: nem, amíg valaki újra el nem lopja az urnát.
Clay. Honnan tudod, hogy meg fogják tenni?
Or: Valaki mindig megteszi.
Egy kígyó jelenik meg Clay elott. A lányok megérkeznek.
Phoebe: Clay!
Clay: Lépj hátrébb, Phoebe.
Phoebe. nem!
Prue: Phoebe, oda nézz!
A kígyó elindul Phoebe felé, de Clay elállja az útját. A kígyó eltunik.
Phoebe: Az önzetlen jótett, amit a könyvben olvastunk.
Az urna és ore eltunik.
Piper. Hagyjuk elmenni?
Prue: Azt hiszem, hosszú ideig nem találkozunk vele.
Clay: Jól vagy?
Phoebe: Én jól vagyok-e? Én, aki azt mondtam, hogy az emberek soha nem
változnak meg?
Phoebe megöleli Clayt.



Bár. Phoebe, Prue és Piper ülnek a pultnál.
Piper: Jó, hogy úgy sikerült megmenteni valakit, hogy nem használtuk az eronket.
Prue: Egyébként nem dolgoznak.
Phoebe: Nem valami reménykelto, hogy mindig ugyanaz történik velem.
Doug egy tálcát hoz tele poharakkal. Shelley elmegy mellette.
Piper: Oh, óh, elfelejtkeztem Dougról.
Doug elejti a tálcát, Piper pedig megfagyasztja.
Prue: Ez nevetséges.
Piper. Na nem mondd! Akkor az eljegyzési gyuru olyan feltuno, hogy majdnem
lyukat éget a kötényen.
Prue Doughoz lép.
Piper: Hova mész? Mit csinálsz?
Prue. megoldom a problémádat, és vigyázok az alkalmazottadra.
Prue kiveszi a gyurut a srác zsebébol, és a földre teszi. Visszaülnek, és minden
kiolvad, a tálca a földre esik.
Doug: Bocs.
Shelly észreveszi a gyurut a földön.
Shelley: Mi az ott?
Felveszi.
Doug: Hetekkel ezelott vettem, és kerestem az alkalmas idot, hogy megkérdezzem.
Shelly: mit?
Doug: Hogy... ööö... leszel-e a feleségem.
Shelley: Oh, nem ... Nem kellett volna ennyit várnod.
Mosolyog, és megöleli a férfit.
Piper: Ez már sokkal korábban megtörténhetett volna, ha használom az eszem.
Phoebe: nem változtathatod meg az embereket, csak ok változtathatnak magukon.
Prue: Beszéljünk másról!
Clay bejön.
Piper: gyerünk, hugi!
Phoebe: OK.
Piper: Gyerünk! Meg tudod csinálni.
Nevetnek. Phoebe Clayhoz lép.
Clay: Szia.
Phoebe. Szia. Örülök, hogy látlak.
Clay: Van esélyem rá, hogy vissza gyere velem?
Phoebe: nincs. Már ez az én otthonom.
Clay: Tudom. De ha most elmegyek, és itt hagylak téged, itt hagyok rengeteg
dolgot is. De egy dolgot soha nem fogok magam mögött hagyni: amit irántad
érzek.
Phoebe: Tudom, Clay.
Megcsókolják egymást.
Clay: Azt hiszem, indulnom kellene.
Phoebe: igen.
Clay: Remélem, egyszer még keresztezik egymást az útjaink.
Phoebe: Isten veled!
Clay elmegy, novérei Phoebehez lépnek.
Prue: Jól vagy?
Phoebe: Oh, igen, igen, nem nagy ügy.
Piper: hallottad, amit mondott.
Prue és Piper megölelik Phoebet.